Segítünk: munkajogi összefoglaló koronavírus (COVID-19) tükrében.

A koronavírus hirtelen megjelenése és terjedése kapcsán nem győzzük ide-oda kapkodni a fejünket, hogy ne maradjunk le a legfontosabb információkról. A minap egy nagyon hasznos kisokosra bukkantunk, amelyben az adozona.hu közérthetően összefoglalta a magyar munkajogi helyzetet a COVID-19 tükrében. A legfontosabb információkért görgess tovább!

A munkajogban nem létezik járvány idejére előírt protokoll

A magyar munkajog most különösen kritikus helyzetbe került, ugyanis nem léteznek olyan paragrafusok, amelyek kifejezetten egy járvány idejére íródtak volna. Ebből kifolyólag a koronavírus idején a következő előírások lépnek életbe:

• a felek alapvető munkajogi teendői,
• az állásidőre, a munkavégzés alóli mentesítésre vonatkozó törvényi
  szabályozás,
• a munkavédelmi előírás.

Ennek értelmében kifejezetten körültekintően kell eljárni minden munkáltatónak, amelynek most legsarkallatosabb pontjait ismertetjük veled.

Mi áll tehát jogában a munkáltatónak és munkavállalónak, mit kell tenniük?

#1 folyamatos tájékoztatás: a biztonságos munkavégzéshez és az egészség megőrzéséhez minden munkáltatónak kötelessége folyamatos tájékoztatást adni az alkalmazottainak, még azelőtt, hogy ők munkába állnának. 

#2 helyzetfelmérés: a munkáltatónak kockázatelemzést kell végeznie azért, hogy felmérje, mennyire veszélyes a munkavégzés. Abban az esetben, hogyha az eredmények kockázatos körülményeket mutatnak, új rendelkezéseket és intézkedéseket kell meghozni. (A munkavédelemről szóló törvény kimondja, hogy a munkavállaló minden esetben jogosult megkövetelni az egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények feltételeit.)

#3 adatszolgáltatás: a munkavállalónak kötelessége minden olyan tényről, adatról, helyzetről, körülményről tájékoztatnia munkáltatóját, amelyek szoros összefüggésben állnak a munkaviszonyban összefoglaltakkal. Ebből kifolyólag a koronavírus idején a munkáltatónak joga van a folyamatos adatbeszerzésre. Minden munkavállaló köteles bevallani, hogyha járvánnyal telített régióból érkezett Magyarországra, vagy ha valamelyik kollegáján/szerettén észleli a vírus tüneteit. 

Ha még nincs járványügyi zárlat

Abban az esetben, amikor még nem beszélhetünk járványügyi zárlatról, a munkahiány esetében több lehetőséggel is találkozhatunk. 

Kiindulópont: Mt. 146.§

(1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg.

(2) A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.

Konklúzió:

A korábban olvasott (1)-es paragrafus értelmében a munkáltató egyoldalúan mentesítheti az alkalmazottját a munkavégzés alól, azonban a protokoll egyértelműen kimondja, hogy ilyenkor a munkavállaló ugyanúgy jogosult a szerződésben aláírt alapbérre. 

További lehetőségek:

1. A járványhelyzetben a munkáltató az éves szabadságból is elvehet hét teljes napot – tehát szabadságot is adhat -, amellyel a munkavállaló a későbbiekben már nem rendelkezhet. Ha ez megtörténik, a munkavállaló a megmaradt napok igénybevételét köteles 15 nappal előbb jelezni munkáltatójának. 
2. A munkáltató jogában áll azt a döntést hozni, hogy a munkavállaló a továbbiakban otthonról végezze a feladatait, azaz home office-ban dolgozzon. Ez azonban csak akkor lehetséges, hogyha a munka jellege és a technika minősége engedi. (Erre az Mt. 53. paragrafusa szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás ad lehetőséget.)
3. Jelen esetben a munkáltató megállapodhat munkavállalójával a fizetés nélküli szabadságban, de egyoldalúan nem kötelezheti az alkalmazottat ennek elfogadására. Egy hosszútávú kapcsolat fenntartása érdekében azonban produktívabb megoldás a fizetett szabadság, hiszen így mindkét oldal nyer: az alkalmazott nem marad a kritikus helyzetben sem fizetés nélkül, a munkáltatónak pedig nem kell attól aggódnia, hogy a járvány végén elveszti legjobb munkatársait. 

Ha járványügyi zárlatot rendelnek el

Egy járványügyi zárlat esetében – amikor a munkavégzés gondolata is ellehetetlenedik -, akkor a 146. paragrafus (1) bekezdése értelmében életbe lépnek az “elháríthatatlan külső okok”, ami azt jelenti, hogy a munkavállalónak nincs joga az alapbérére. Ebből kifolyólag táppénzre lesz csak jogosult, hogyha saját munkáját nem tudja végezni, és hasonló munkakörben sem alkalmazható. Ettől függetlenül ezt az időszakot a munkaidő szempontjából ugyanúgy teljesítettnek kell tekinteni!

Munkáltatói utasítás megtagadása a koronavírus idején

Az Mt. 54. paragrafusa szerint a munkavállaló köteles megtagadni a munkáltatói utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása

1. a környezet egészségét súlyosan veszélyezteti,
2. a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik,
3. a munkavállaló testi épségét veszélyezteti.

FIGYELEM: a munkahelyre való kockázatos bejutás (tömegközlekedés), illetve az irodában való munkavégzés kapcsán csak nagyon indokolt esetben megtagadható az utasítás – konkrét veszélyezettségre van szükség ahhoz, hogy ilyen esetben is életbe lépjen ez a szabály! 

Talán ez is érdekelhet, kattints:

Sorra zárnak be a magyarországi fodrászszalonok

Készítette: Fodrászinfó

Forrás: adozona.hu

Képek: itt, itt, itt, itt

Cover: itt

Ez a tartalom mások számára is hasznos lehet – kérjük lájkold vagy oszd meg cikkünket! Köszönjük!

Közzétéve: 2020-03-17 08:00