Táppénz kisokos a koronavírus idején: mikor és mennyi jár?

2020-03-18 08:16

COVID infó, Fodrászhírek, Főoldal

koronavirus_tappenz_cover

Manapság sok problémába ütközhetünk, ebben segítünk: táppénz kisokos koronavírus idején.

A szolgáltatói szektor szabályozása nélkül is sokan úgy döntöttek már, hogy inkább bezárják a fodrászszalonok ajtaját. A társadalmi felelősségvállalás példaértékű, azonban sokan aggódnak, hogy a tartalékon túl milyen lehetőségeik vannak az anyagi javak pótlására. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma érthetően összefoglalta a táppénzzel kapcsolatos tudnivalókat, amelyeket, most mi is megosztunk veletek.

Táppénz a koronavírus idején

– a leghasznosabb információk egy helyen –

Keresőképtelenség

Jogszabályi háttér:

Egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. § g) pontja szerint keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

Konklúzió:

Aki COVID-19 vírussal kapcsolatban vagy otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető.

Keresőképtelen állomány

Jogszabályi háttér:

A 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése kimondja, hogy, ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja.

Konklúzió:

  • A COVID-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanaz az orvos jogosult, mint bármilyen más okból.
  • A hatósági határozatról a hatóság hivatalból értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost.
  • A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos “7”-es kóddal igazolja.

Táppénz mértéke

Ahogyan azt a munkajogi összefoglalónkban is említettük, nincs kifejezetten járványügyi helyzetre specializált előírás, ebből kifolyólag a táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul karantén esetén is, azaz:

  • 50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt,
  • 60%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal,
  • 50%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal.

További fontos tudnivaló:

  • hogy a “7”-es kódos keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor, amely során a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.
  • “7”-es kóddal a keresőképtelenség igazolására természetesen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a karantén a hatályos jogszabályok alapján elrendelésre került

100%-os táppénz

Amennyiben a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor 100%-os, azaz baleseti táppénz jár. Ezt az olyan esetekben állapítják meg, ha a biztosított munkavégzés közben fertőződött meg, azaz foglalkozási megbetegedésről beszélünk. Életszerűen ez a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók – orvosok, ápolók, mentősök stb. – esetében képzelhető el elsősorban.

Kivizsgálás háttere:

A foglalkozási megbetegedést a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint az arra hatáskörrel rendelkező szerv kivizsgálja és megállapítja. Ha erre sor került, és az egészségbiztosítási szerv – az Ebtv. 52. §-a alapján – is döntést hozott a foglalkozási megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként való elismeréséről, akkor nincs relevanciája annak, hogy az őt kezelő orvos milyen kezelést rendel el, vagy, hogy a beteg kórházban vagy az otthonában gyógyul-e. Ezekben az esetekben a keresőképtelenséget az orvos – a foglalkozási megbetegedés elismerése után – “2”-es kóddal igazolja.

Területi karantén

Ha az országos tisztifőorvos hatósági határozattal járványügyi zárlatot rendel el egy nagyobb keresületre vagy egy egész településre, akkoraz Ebtv. 44. § g) alpontja szerint keresőképtelen az, akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítettek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, más munkahelyen, munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható.

Kivizsgálás háttere:

A zárlatról az országos tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvost, aki ennek figyelembevételével dönt a “7”-es kódos orvosi igazolás kiállításáról. Az Ebtv. vhr. szerint pedig a zárlatot határozattal kell bizonyítani. Ennek alapján a fentebb is írt, Ebtv.-ben foglalt általános szabályok szerint jár a táppénz a járványügyi zárlattal érintett személyekre, ha a biztosítási feltételek fennállnak.

Ha további kérdéseid akadtak:

Ezeket a cikkeket még érdekesnek találhatod:

#1 Sorra zárnak be a magyarországi fodrászszalonok

#2 Magyar munkajogi összefoglaló a koronavírus tükrében

 

 

Készítette: Fodrászinfó

Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Cover: itt

További képek: itt, itt, itt

Ez a tartalom mások számára is fontos lehet – kérlek lájkold és oszd meg cikkünket! Köszönjük!

Közzétéve: 2020-03-18 08:16